Uyghur Tilidiki Qismen Rengler

From Uyghurpedia- Uyghur Énsiklopédiyisi
Jump to: navigation, search

Uyghur Énsiklopédiyisige Iane Qiling Uyghur Énsiklopédiyisi

Uyghur Tilidiki Qismen Rengler


Oqya Teyyarlighan



Ach béghir reng

Ach binepshe reng

Ach hawa reng

Ach kül reng

Ach qizil reng

Ach qongur reng

Ach reng

Ach sériq reng

Ach yéshil

Aliyéshil [süp] ala+yéshil [ asasen yéshil tüs bilen ajrilip turidighan ala- bula : aliyéshil könglek . Aliyéshil reng .

Altun reng

Aq - yéshil

Aq süp . Paxta , qar yaki süt rengdiki

Aq boz reng

Aq kül reng

Aq sériq reng

Aq sériqqa mayil reng

Aquch kül reng

Aquch kümüsh reng

Aquch reng

Béghir reng

Binepshe reng

Boz reng

Chay reng

Dat reng

Déngiz köki reng

Hal qizil reng

Hal reng [ > g sen < ① ach qizil bolidighan bir xil murekkep reng . ②shu xil rengge ige : hal reng yaghliq . Hal reng könglek .

Hawa reng[ > g sen < ① ochuq sus kök bolidighan bir xil murekkep reng

Jiger reng

Kök ① [Ⅰ süp . Tiniq asman renggidiki , qéniq hawa reng , mawi : kök amfibol . Kök qashtéshi . Kök köz . Kök yaqut . ② i . Yer üstide gümbez sheklide körünüp turghan hawa qatlimi , asman : kökte uchmaq . Kökte perwaz qilmaq . Kökke kötürülmek . ③ i . Yéngi chiqqan , ösüwatqan ot - chöp : mallar kökke toy-di . ④ i . Köktat )asasen bédining yumran waqti közde tutulidu( : kök chöchürisi . Kök samsis-i . ⑤ süp . Yéshil : kök tamaka . Kök amut . Kök emen . Kök banan . ⑥ süp . Pishmighan , xam )méwe-chéwe , yel-yémish heqqide( : kök ghora . ⑦ i . Sey-köktatlarning yopurmiqi : sewze köki . ⑧ i . Tayaq zerbisi yaki bashqa birer nersining qattiq tégishidin bedende qalghan kök renglik iz : beden'ge kök chüshmek .

Kök kül reng

Köküch

Köküch aq reng

Köküch kül reng

Köküch sösün

Kül reng

Kül reng arilash kök reng

Kül rengge mayil qara

Kül rengge mayil qizil

Kül rengge mayil yéshil

Kümüsh reng

Küreng [süp . Por reng , qongur : etret bashliqi attin chüshüp küreng qashqini harwining shotisigha baghlidi .

Mash reng

Mawiy [süp] e [kök , hawa reng : mawiy könglek .

Méghiz reng

Melle ] e [ ① [ süp . Topa rengge mayilraq ach sériq reng , sarghuch : melle reng . Melle chapan . Melle toxo . Melle yipek

Mis reng

Narenji [ ] p [ ① i> g sen <qizil bilen sériqning qoshulishidin peyda bolghan , apélsin yaki kawa chéch-iki-g-e -oxshaydighan bir xi-l murekkep reng .

Nawat reng

Nil reng

Ochuq qizil reng

Por kül reng

Por reng

Qan reng

Qara [①Ⅱ süp . Kömür yaki qazan küyisi renggidiki , »aq«ning eksi : qara chach . Qara qazan . Qara tash .

Qara - qura [qara we qarigha mayil rengdiki , qara körünidighan : etrap aq qar bilen qaplan'ghachqa , xéli yiraqtiki qara - qura nersini ongay perq etkili bolmaytti

Qara binepshe reng

Qara kül reng

Qara qizil reng

Qara qongur reng

Qaramtul

Qaramtul kül reng

Qaramtul sériq reng

Qaramtul zeytun reng

Qarimay reng

Qazan küyisi reng

Qéniq [süp . Reng jehettin taza toyun'ghan , qoyuq , toq : qéniq qizil . ∥ qéniq demlen'gen chay .

Qéniq binepshe reng

Qéniq hawa reng

Qéniq kül reng

Qéniq qizil

Qéniq yéshil reng

Qirmiz )i( [süp] p [yézt . Renggi qizil , qizil : qirmizi gül . ∥ dil kökining mahi u , güzellerning shahi u , bolbul bolup telmürdüm , gül qirmizi köründi .

Qizghuch béghir reng

Qizghuch mis reng

Qizghuch qongur reng

Qizghuch reng

Qizghuch sériq reng

Qizghuch sösün reng

Qizil Ⅰ[ süp . Qan renggidiki , qan renglik : qizil béghir reng

Qizil qongur reng

Qizil topa reng

Qoghushun reng

Qongur [süp . Az miqdarda yéshil bilen qizilning arilashmisidin hasil bolghan , körünüshi derexning porigha oxshash , por : qongur reng .

Qongur qara reng

Qongur qizil reng

Qongur sériq reng

Qongur yéshil

Qongurgha mayil kül reng

Reng [i ] p [ ① nersilerni boyash üchün ishlitilidighan madda , boyaq . ② jisimlardin chiqqan , qaytqan yaki ötken nur dolqunlirining körüsh sezgü ezalirimizda qaldurghan tesiri . ③ h-iyle-mikir ; saxtiliq , neyreng : urushning biri jeng , toq-quzi reng )maqal( .

Renggareng [süp] p [her xil rengdiki , rengmureng : sheripe renggareng güllerge köz tashlidi .

Sarghuch aq reng

Sarghuch [süp . Sériqq-a mayi-l , sériqqa yéqin rengdiki : tallarning tökülgen sarghuch yopurmaqliri kishilerning ayighida uchushup yüretti .

Sarghuch aq reng

Sarghuch kül reng

Sarghuch qara reng

Sarghuch qongur reng

Sarghuch reng

Sarghuch yéshil

Sarghuch yéshil reng

Sériqqa mayil kül reng

Shaptul chéchi

Shaptul chéchiki reng

Shelper reng[> g sen① <qizil apélsinning postigha oxshash bir xil qizghuch sériq reng : quyash pétip upuqning yüzi qizarghanda shelper reng élip , pikirleshti sekkiz - on jengchi , ishtin chüshüp lagérgh-a kélip . ② shu xil reng bérilgen yaki shu xil rengdik-i : shelper reng lénta .

Siyah[] p ① [süp . Qara , qara renglik : u némishqa erzimeydighan ishlargha könglini siyah qilidu , némishqa bügünki künning qedrige yetmeydu?! ②i . Xet yazghanda gangbi yaki shuninggha oxshash qelemlerge ichürüsh üchün teyyarlan'ghan renglik suyuqluq : qizil siyah .

Sösün [süp] p [qizil bilen kökning qoshulishidin hasil bolghan , binepshe reng .

Sösün [süp] p [qizil bilen kökning qoshulishidin hasil bolghan , binepshe reng .

Sösün qizil

Sösün sériq reng

Sus béghir reng

Sus binepshe reng

Sus hawa reng

Sus kök reng

Sus qizil reng

Sus qongur reng

Sus sarghuch qongur

Sus sériq reng

Sus sösün

Sus yéshil reng

Süt reng

Taghil [① süp . Oxshashmighan reng siziqchiliri bolghan : taghil müshük . Taghil inek . ② i> bot <almining bir xil sorti . Renggi qizil béghir reng , taghil bolidu .

Tére reng

Tiniq asman reng

Tömür qara reng

Topa reng

Toq béghir reng

Toq kül reng

Toq qizil

Toq qongur reng

Toq yéshil reng

Toxu éti reng

Tüs [i ① reng boyaqlarning bir - biridin perqlinidighan ayrim türi ; reng : u qolini béshigha tirep köpkük tüs alghan dérizige , asmandiki yultuzlargha uzaq qarap olturdi

Tutuq kül reng

Tutuq qongur

Tutuq reng

Tutuq sösün reng

Tutuq sösün reng

Tutuq yéshil reng

Tuxum éqi reng

Yat reng [ ① > g sen < rengsiz sistémigha mensup bolghan reng . Mesilen , qara , aq , kül reng , altun reng , kümüsh renglerge oxshash . Bular reng tüsini tengshesh rolini oynighachqa , »qutuldurghuchi reng« depmu atilidu . Sap aq we sap qara renglerni tépish qiyin , reng spéktirida bundaq reng xili yoq . Shunga aq reng »infra reng« ; qara reng »ultra reng« dep atilidu .>

Yat reng [ ① > g sen < rengsiz sistémigha mensup bolghan reng . Mesilen , qara , aq , kül reng , altun reng , kümüsh renglerge oxshash . Bular reng tüsini tengshesh rolini oynighachqa , »qutuldurghuchi reng« depmu atilidu . Sap aq we sap qara renglerni tépish qiyin , reng spéktirida bundaq reng xili yoq . Shunga aq reng »infra reng« ; qara reng »ultra reng« dep atilidu .> ②géol <minérallarning bir xil renggi , yeni sirttin kelgen renglik maddilarning méxanikiliq arilishishi netijiside peyda bolghan minéralning boyalghan renggi . Bu rengning ximiyilik minéral terkibining öz qurulmisi bilen munasiwiti yoq . Mesilen , sap kwarts rengsiz , süzük minéral bolup , arilashmilar netijiside binepshe , qizil gül reng , süt aq , is renglerde bolidu .

Yéshil [① i > g sen < kök bilen sériqning qoshulushidin h-as-i-l bolidighan we ot - chöp ,del - derexlerning yopurmiqigha oxshaydighan ara reng .

Yéshil [① i > g sen < kök bilen sériqning qoshulushidin h-as-i-l bolidighan we ot - chöp ,del - derexlerning yopurmiqigha oxshaydighan ara reng . Dolqun uzunluqi 005 - 035 millimikrom bolidu . ② süp . Shu xil rengge ige , shu xil rengde boyalghan yaki shu xil reng bérilgen : yéshil yaghliq .

Yéshil arilash kül reng

Yéshilgha mayil qaramtul kül reng

Yéshilgha mayil qongur reng

Yéshil-sériq reng

Yulghun chéchiki reng [ > g sen < yulghun chéchikige oxshash reng , yeni qizilgha mayil sus sösün bolghan bir xil murekkep reng .

Zembaqi [i . Dial . Kök bilen yéshil ariliqidiki reng .

Zengger [süp] p [yéshil bilen kök otturisidiki , ach hawa reng , mawi : zengger reng .

Zengger [süp] p [yéshil bilen kök otturisidiki , ach hawa reng , mawi : zengger reng . * zengger asmanda bulutlar üzmekte idi .

Zeytun déngiz köki reng-gidiki

Zeytun reng

Zighir reng